Te ezt tanultad? Neked ez szakmád? 

Mindenkinek mondom, hogy nem. Nagyon távol vagyok tőle. Az egész kialakult. De tudatosan!

      Az első szele az ,,ügyesség"-nek ( valaki így reagált : ,, akkor ez biztos egy veled született ügyesség " ) , szerintem kölyök koromra vezethető vissza. Nyilván mint minden fiú, én is rengeteget játszottam Lego-val , illetve más kézügyességet fejlesztő játékkal. Mindig is szerettem építeni, bár olyan családban nőttem fel ahol egy generál kivitelező apa által bepillantást kaptam az építőipar világába. Szerettem járni vele a terepre, kérdezősködtem és megfigyeltem. Az elejétől kezdve megfigyelő személyiség voltam / vagyok. Ez kihat az egész életemre, későbbi blogokba megérted, de leginkább azt mi a pozitív haszna ennek. Szeretek látni dolgokat, hogy készülnek és működnek. Valószínűleg itt jön szóba,  a velem született ,,ügyesség", mert le is tudom másolni mindazt amit látok!

Egy kis tudományos kikacsintás:

Milyen kapcsolat áll fenn a kreativitás és az elmebetegség között?

Tudósok már régóta kutatják, mi módon áll kapcsolatban egymással a kreativitás és az elmebetegség. Úgy tűnik, hogy az alacsony szintű látens gátlás és nagymértékű gondolati rugalmasság bizonyos körülmények között elmebetegséghez, más körülmények között kreatív megnyilvánulásokhoz vezethet. 

      Olvastam a témával kapcsolatban, viszont nagy mélységben nem merültem el benne soha. Az összes cikk és tanulmány után, hálás vagyok, hogy nem a elmebetegek felé kanyarodott az életem.

....De tovább az életrajzommal.

    Evidens volt, hogy én is az építőipar felé veszem az irányt. Magasépítő technikusként végeztem ( egyéb más hozzá kapcsolódó szakmával extrázva) . Amit viszont nem bánok, a  felsőoktatást ott hagytam az elején (erről is egy későbbi blogban olvashatsz. Mi a meglátásom, élettapasztalat és érvem/ellenérvem) .  Mindig is  dolgozgattam a szakmában, és az ott látottak ( mint fentebb írtam, tehát megfigyeltem ) alapján a mostani lakásunk átépítéséhez nem kellett szakembert hívni. Házon belül, kívül és ettől teljesen függetlenül sok mindent alkottam. Itt érkezünk a WorkShop tervének megszületéséhez. Szinte minden ismerős vagy rokon biztatott, hogy van tehetségem. Ez jól esett. A végső elhatározás egy reggelen történt, amikor a rádiót hallgattam. Nem nevezem meg a műsort, de téma volt, hogy ügyetlenek a mai férfiak. Nem értenek semmihez, ami férfi lételemük lenne. Büszkén vállalták fel, hogy igen nálunk az asszony veri a szöget a falba..Betelefonálók és üzenet küldők alátámasztották ezt. Ekkor kapcsoltam, ami addig nem tűnt fel. Mennyi ügyetlen egyénnel találkoztam már életem során. Úgy éreztem tennem kell valamit az asztalra. Elhatároztam, hogy inspirálni fogom az embereket. Fiatalságtól kezdve az idősödőkig, mindenkit.  Rengeteg vloggert elkezdtem követni youtube-on, mert lekötött és érdekelt. Hozzáteszem csak(!) 3 magyar alkotót találtam akit értékesnek találtam.  

     Ezt követően, elhatároztam, hogy idehaza én is létrehozok egy hasonló ágat. Piaci résnek láttam, így hát azon részét kezdtem megfigyelni , miként működnek. Hogyan építik fel a srácok, lányok ( igen, vannak barkácsoló hölgyek is a neten, nem kis nézettséggel) . Milyen szerszámot, hogyan használnak. Fontos, hogy mindenkit időrendben néztem. Ezáltal bepillantást kaptam a fejlődésükbe, honnan-hova jutottak  . Felépítettem magamban a komplett ötletet. Rendszerekbe szedtem, és cselekedni kezdtem.

......folytatás következik.

Mai blogból azt emelném ki tanulságnak hogy....

Figyelj meg dolgokat , és értelmezd a működési elvüket :

 Megfigyeléseid alapján, ha értelmezed is őket, rengeteg hasznot tudsz saját magadnak termelni. Ehhez látnod kell (nem csak nézned ), gondolkoznod és cselekedned. Nem baj ha nem sikerült minden elsőre. Ne add fel ;)

Zsolt's WorkShop

Egy kis idő Velem...